A bejegyzés első fele itt olvasható. És most következzék újabb öt könyv, amiket idén olvastam, és amik ezentúl büszkén gazdagíthatják a kedvenceim sorát. (Még mindig nincs sorrend.)
Joe Abercrombie: Az Első Törvény trilógia
A penge maga és a folytatások: Miután felkötötték őket és A királyok végső érve
Miről szól? Az egyszerűség kedvéért, és nehogy spoilerbe fussatok, az első kötet, A penge maga tartalma:
Miért ajánlom? Mert azok is szerethetik, akik esetleg nincsenek oda a fantasy könyvekért. A trilógia ugyanis úgy tud fantasy lenni, hogy nem tolja az arcodba, hogy nesze furcsa lények, mágia. Persze, vannak furcsa lények és mágia is, de mindez csak kiszolgálja a bámulatosan összetett és bámulatosan nem tökéletes karakterek kalandjait, az intrikát, a pörgő cselekményt. Izgalmas, három vaskos köteten át tartó mese ez (abból mondjuk a durvább fajtából xD) különösebbnél különösebb barátságokról, mese egy birodalomról, ahol mindenkinek megvan a maga titka. Ja, és ha eddig untad a harcjeleneteket (*jelentkezik*), akkor készülj fel rá, hogy itt bizony nem fogod. Komolyan, soha nem hittem volna, hogy egyszer ezt mondom, de a kedvenc részeim közé tartoztak az ostromok és összecsapások.
Kedvcsináló idézet:
"– Mi az? – kérdezte Logen, és a pipája után nyúlt.
– Valami varázsfőzet? A Magas Művészet valamilyen nagyszerű terméke?
– Tea.
– Hm?
– Megnyugtatja az elmét, de élénkíti a testet. Kevés olyan kín van, amin egy bögre jó tea ne enyhítene. – Logen belepréselt egy darab taplót a pipájába.
– És ha egy fejszét állítanak a fejembe?
– Az a kevesek egyike." (A penge maga)
"– Pedig a barátok hasznosak lehetnek. Ha másért nem, hát azért, mert minden barát eggyel kevesebb ellenséget jelent." (Miután felkötötték őket)
A tovább mögött folytatom a másik négy könyvvel, ami eltaláltátok, valójában nem négy könyv, mert van köztük egy újabb sorozat.
