Szeret – nem szeret
– szívből – színből – igazán...
Szeretem
a szimbólumokat, a metaforákat, azt, ha egyvalami egyszerre kettő,
és Róbert Katalin könyve már első pillantásra ilyen. A borító
és a cím is nagyon működik – még akkor is, ha nekem a cím
hangzásra túl nyálas, de igen, értékelem az utalást, és a
regényt olvasva tényleg átjön az az érzés, ahogy a fűzfa,
margaréta, akármi leveleit, szirmait, akármijeit csipkedi az
ember, és egy mozdulat választja el egymástól a válaszokat.
Partik és Alex kapcsolata is ilyen, sziromtépkedés, játszmák és
bizonytalanság, és valami elsőre érthetetlennek tűnő
meghittség. Belesüppedtem a könyv lapjaiba, és bőgtem, nevettem
rajta, és te jó ég, rettenetesen a hatása alá kerültem. A
tovább mögött próbálom összeszedni a (spoilerektől mentes) gondolataimat, de már
szombat éjszaka óta próbálom – igen, már a könyvbemutató
napján kiolvastam a regényt, és igen, talán azóta újból
nekiálltam, hogy lassabban, időt hagyva a mondatok és jelenetek
ízlelgetésére, olvassam ezúttal –, úgyhogy semmit sem ígérek.
De
nyerjünk magunknak időt, itt egy fülszöveg előbb:
Alex és Lilla testvérek, szeretik egymást, ám mindketten Patrik után vágyódnak.
Patrik azonban nehezen ereszt bárkit közel, édesanyja halála túlontúl
fájó, apja elutasítása pedig túl könyörtelen. Úgy érzi, többé nem képes
szeretetre senki iránt. Mégis összebarátkozik Alexszel, és a kapcsolat
egyre mélyül, egyre fontosabbá válik számára a fiú. Csakhogy neki mindig
a lányok tetszettek, és Lilla mellett sokkal vidámabb és könnyebb az
élet.
Alex fél a saját másságától és tehetetlen. Miközben próbálja
megtalálni az útját, helyt kell állnia azokban a játszmákban is,
amelyeket Patrik diktál. Mégsem képes elszakadni a fiútól, és attól a
keserves, de gyönyörű szerelemtől, ami hozzá köti.
Lilla féltékenyen figyeli a fiúk hatalmi harcát, de hisz abban, hogy
Patrik végül őt választja. A párkapcsolatért kész küzdeni, még akkor is,
ha szeretett bátyja a másik fél. És egy nap Patrik végre odafigyel
Lillára is…
Ők hárman egy különleges, érzékeny játszmát játszanak, ahol rendkívül nagy a tét: a boldogság.
