Random tudnivalók az oldalról




Mi ez a random-mánia?
Passz. Következő kérdés...? Nem, komolyan, fogalmam sincs, honnan jött. Azt hiszem, élőbeszédben is használom a 'random' szót, és mivel tudtam, hogy nem szeretnék csak-írós blogot vagy csak-könyveset, jó ötletnek tűnt belevinni a címbe is, hogy itt véletlenszerűen bármi felbukkanhat.
Miért van egyszerre vagy négy nevem?
Az úgy volt... A blogot Thayet néven vezetem, ennek a rövidítése a Thay, fórumokon az évek alatt gyakran használtam mindkettőt. Néha nehéz is számon tartanom, melyik oldalon milyen néven is szóltam hozzá, de ha találkoztok egy Thayettel vagy egy Thayjel az internet bugyraiban, az nagy eséllyel én leszek. Vagy nem. Amúgy a név Tamora Pierce A nőstényoroszlán éneke című sorozatából származik, amit akkor olvastam kábé, amikor kétjegyű számmá kerekedett az életkorom.
A finnigan név az írós nevem, ha írós oldalon találkoztok ezzel a névvel, így kis betűvel, az is valószínűleg én leszek. A finny ennek a becézett alakja, fórumos barátságok idejéből ragadt rajtam. Természetesen Seamus Finnigan és a Harry Potter az eredete ennek a névnek, mert mondjátok, hogy nem halál menő mondogatni, hogy seamusfinnigan? :D
Ez most egy könyves blog vagy írós? Filmkritikák is vannak, meg fura elmélkedések tumblr oldalakról...?
Azt hiszem, kicsit az a célja ennek a blognak, hogy megtanuljak összeszedetten kritizálni dolgokat, meglátni azt, mi működik egy regényben, egy filmben, egy akármiben, és abból tanuljak. És hogy ne a környezetemet fárasszam egy-egy ömlengésemmel. Szóval igen, mint a cím is mondja, random módon fogok dumálni könyvekről, filmekről, sorozatokról (majd egyszer...), és minden másról. Közben pedig igyekszem minél többet írni, nem az asztalfióknak, hanem a blogfióknak (*bad joke alert*). De akit nem érdekelnek a nyűglődéseim az írással (naplók, fanficek, egyperces valamik), az nyugodtan suhanjon keresztül ezeken a posztokon!
Mit jelent a könyvkritikás bejegyzésekben az 'ihletés szempontjából'?
Az előző válasz félig-meddig már utal erre. Az 'ihletés szempontjából' alatt nagyjából azt értem, hogy mit tanultam az adott történetből, legyen az regény vagy akár film. Vagy hogy mire tudnám felhasználni az általa nyújtott ismereteket - helló, föld alatti gabonatermesztés! -, mihez használhatok egy-egy gondolatot, zenét, bármit.
Ha az olvasó valamiért mégsem suhant keresztül az írós bejegyzéseken, elárulom, miket is írok?
Főleg fanfictionöket, ezen belül is Harry Pottert, Shivert, TMI-t és Merlin sorozatos ficeket. Amit ide felteszek, azok mind megtalálhatók a merengős nickem alatt is.
Ezen kívül szoktam küldözgetni néha dolgokat a Pennát a kézbe! nevű oldalra is, azokat az írásokat is felteszem vagy linkelem a blogon.
Plusssz belefogtam egy regény írásába - erről szólnak/szóltak a naplós bejegyzések.
Mi is ez a regény?
A címe Időt vérzők - Dementofóbia *nem röhög!*, és egy trilógia első része lenne. Ha valaha megírnám. Jelenleg bizonytalan időre szünetel az írása, mert nem vagyokelégjóehhezéssohanemleszek. Szóval alkotói válságom van, de kábé már tudom, hogy kúráljam ki magam és találjak megoldást az időt vérzőkös gondjaimra is, ami amúgy már ott elkezdődött, hogy nem vagyok a trilógiák híve, és mégis azt írnék. Hell yeah. Amúgy young adultos, karakterizálós, urban fantasys, angstolós, lassan haladós regény lenne. Mármint lesz. Egyszer. Majd.
(Ezt csak azért mondtam el, hogy nagyjából értelmezhetőek legyenek a naplóbejegyzések.)
Vissza a kritikákhoz: ugye tudom, hogy a kiváló, várakozáson felüli stb. osztályzatok valójában az RBF-értékelés részei?
Igen, bocsánat, de mennyivel jobban hangzik már a RAVASZ, mint az RBF? És (és!) nem tudhatjuk, hogy a RAVASZ-vizsgákat miként értékelik, egyszerűen úgy, hogy megvan vagy nincs, vagy vannak jegyek? És ha vannak, lehetnek akár az RBF szerintiek is, nem? Hát ugye, hogy igen?! 
Mi ez a karakter-fixáció nálam?
Igen, tudom, kábé minden értékelésem hetven százaléka a karakterekről szól... és jelezném, hogy ez nagy eredmény, mert szólhatna az egész róluk, muhaha. (Ez volt a gonosz kacajom.) Komolyra fordítva a szót, nekem tényleg a szereplők a mozgatórugói egy történetnek, jó karakterek nélkül nehéz imádnom egy történetet, velük nehéz utálnom. Sorry.
Mi ez a Maggie Stiefvater és John Green fixáció?
Megint bocsánat. Mindkettejüket imádom, a regényeiket, a stílusukat, a humorukat, a zseniális karaktereiket, őket magukat, legalábbis az alapján, amit így interneten keresztül látok belőlük. Maggie írós posztjai akárhányszor olvasom őket, mindig rádöbbentenek valamire, és John Green... nézzetek már meg egy vlogbrothersös videót és utána mondjátok, hogy nem imádjátok ezt a pasit!
Mi ez a YA-fixáció?
Ha elég sokat olvas az ember, egy idő után rájön, hogy mi az a zsáner, ami a leginkább leköti. Nálam ez a YA, azaz a Young Adult irodalom. Főleg az urban fantasys, lelkizős, disztópikus dolgokat szeretem (ezeket így nem egyben, hanem külön értve), így ilyenekről születik kritika is. Persze, ahhoz tartom magam, hogy hiba csak egyféle zsánerben olvasni (még akkor is, ha írsz, és abban a zsánerben írsz), mert iszonyú fejtágító, ha a kezedbe veszel mást is. Pölö szépirodalmat, igyekszem minél többet olvasni azt is. Bár kritikát ilyesmikről már nehéz szülnöm.
 Mi ez a fixáció a fixáció szó iránt?
Fixáció. Fixáció. Fixáció. Fixáció. Fixáció.
 Ha bárkiben bármilyen kérdés felmerülne ezek után, azt belefoglalom ebbe a posztba?
Yeppp.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése