Random elmélkedés: Roxfort, Pottermore és Sims

(Lassan le kellene állnom az új rovatok kitalálásával... :D)

Ma sok hónap után megint feltévedtem a pottermore oldalára, és megint megállapítottam, hogy mi a legjobb benne, meg azt, hogy azon a részen én már túl vagyok. Ez pedig a Teszlek Süveg, állatválasztás és a pálcaszerzés az Abszol úton. Mindig is imádtam teszteket kitölteni, még a leghülyébbeket is, melyik született feleség lennék, pedig nem is igazán néztem a sorozatot, meg ilyesmik. De más okból is jó buli a házbeosztás meg a többi. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki a Harry Potter-könyveket olvasva, elgondolkozott, vajon melyik házba kerülne, kijelölnék-e prefektusnak, mi lenne a kedvenc tantárgya, melyik menne gyengébben, milyen munkát szeretne a Rofortból kikerülve stb.
Én például biztosan hollóhátas lennék (ezt a pottermore is alátámasztotta, de a pottermore-os házbeosztás megbízhatóságáról majd később). Prefektusnak csak jobb híján választanának, ha tényleg nincs senki fontoskodó a háztársaim között (Hollóhát... szóval kétlem, hogy ne lenne), a kedvenc tárgyam a rúnaismeret lenne vagy a bájitaltan, bár Pitontól biztosan rettegnék, a legrosszabbul a gyógynövénytan, az LLG és a jóslástan menne, már ha utóbbi kettőt volnék olyan hülye felvenni. És valószínűleg varázsjoggal foglalkoznék, vagy mindenféle régi iratot fordítgatnék egy varázsmúzeumban. 

A tovább mögött kevesebb szó esik rólam, és rátérek a pottermore-féle beosztás lehetséges hibáira, illetve arra, hogy mindennek mi a fene köze van a Simshez.

A pottermore házbeosztásakor minden tag hét kérdést kap. Ezek véletlenszerűen érkeznek a lehetséges harmincból. Éppen emiatt előfordulhat, hogy ugyanaz az ember egy másik kérdéssorral más házba kerül. Nem tudom, ki ismeri Veronica Roth A beavatott című könyvét. Ebben arról van szó, hogy az emberek egy meghatározó tulajdonságuk alapján öt csoportba vannak osztva: ezek a Bátrak, az Őszinték, a Műveltek, a Barátságosak és az Önfeláldozók. Ha megnézzük, elég hasonló alapon működik, mint a Teszlek Süveg (csak mondjuk, A beavatottban súlyosabb következményekkel jár a választás), és még jobban kiélezi azt a gondolatot, ami olvasás közben megfogalmazódik bennünk: nincs olyan ember, aki egyetlen tulajdonság alapján definiálható lenne. Valószínűleg minden emberben megvan a potenciál arra, hogy akármelyik roxfortos házba kerüljön. Míg a Teszlek Süveggel egyezkedhetsz (aztán vagy hallgat rád, mint Harryre, vagy az aggodalmaid elengedi a "füle" mellett, mint Neville-nél), addig a Pottermore, ha megkérdezi, melyik házba tartoznál, azt csak egy válasznak veszi a sok közül. Gyakran pedig a döntő az lesz, hogy melyik opció mellett döntünk abban a nagyon fontos kérdésben, hogy fej vagy írás, vagy hogy bal vagy jobb. Erről és még sok másról olvashattok az alábbi tumblr oldalon.
A teljes kérdéssoros Pottermore teszt pedig itt tölthető ki. Vajon egyezik azzal, ahová a játékban kerültél?

Egyszer majd talán jelentkezem egy poszttal arról is, hogy mit gondolok az egyes házakról, mennyire árnyalják például a pottermore-os köszöntők és a Rowlinggal készült interjúk a könyvbeli információkat.

De most térjünk át a Simsre! A poszt elején arról írtam, hogy bizonyára mindannyian eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen lenne a Roxfortban. Én a Simst játszva még régebben (tényleg régebben, ez még a Sims2 volt) továbbvittem ezt a gondolatot. Mi lenne, ha nemcsak magunkat alkothatnánk bele a Roxfortba, hanem az ismerőseinket, a fanfictionök saját szereplőit is, bárkit, akit csak akarunk? Egyfajta Sims-kiegészítő lehetne, hasonló, mint az egyetemes. Mint rendesen az alapjátékban, eldönthetnénk, hogy néz ki a diákunk, aztán a belső tulajdonságait is beállíthatnánk. Ez alapján osztaná be a virtuális Teszlek Süveg egy házba. Aztán ismerkedhetnénk a háztársainkkal, beleköthetnénk a többiekbe, beléphetnénk különféle klubokba, kviddicsezhetnénk, minden nap mondjuk egy vagy két óránk lenne, ahol gyakorolni kellene a bájitalfőzést vagy a bűbájszórást. Megszeghetjük a szabályokat, négy év után prefektussá nevezhetnének ki minket. Lehetne lassítani az öregedést, ha nem akarjuk gyorsan befejezni a játékot, és több időt töltenénk mondjunk hatodévesen. A játék azzal érne véget, hogy végzünk a Roxfortban.

Nem lenne fantasztikus egy ilyen játék?! Komolyan, évek óta ábrándozom egy ilyenről. Mert persze, a Pottermore szép és jó, de a házbeosztást meg a pálcaválasztást leszámítva nem ezt az élményt nyújtja. Nekem például az életrajzok meg a mindenféle érdekességek a kedvenceim benne, meg poén, hogy az összes feladat szinte arról szól, hogy a barátainkat kizsebeljük. Még Mrs. Weasley szakácskönyveit meg Lupin utolsó galleonjait is el kell lopni! De nem ez a lényeg, hanem hogy a Sims-Roxfort valóra válhatna egyszer! Csak Rowlingnak, a Warner Brosnak, a Sims készítőinek, meg ki tudja, kinek kellene megegyeznie, nagy reményeket azért ne fűzzünk ehhez, de álmodozni mindenképpen jó róla.