Random sinner: 3. bűn

Most a kedvenc Isabel/Cole jeleneteim következnek, mivel a Sinnerben ugyebár ők a főszereplők. TOP5-ös listát is kerekítettem belőle, mert miért ne. Ha valaki nem olvasta volna a trilógiát, annak spoileres lesz mindez, hiszen Cole csak a Lingerben bukkan fel (illetve lesz nevesítve), így Lingert és Forevert idézek.

Az 5. helyezettem:

A Forever negyvenkettedik fejezete. Isabel felszerelést hoz a Beck-csapdához, Cole droglabort csinál Sam konyhájából és nincs betépve, aztán táncolnak.
A jelenet így néz ki:

- Be vagy tépve? Miért nincs rajtad soha póló?
- Meztelenül alszom - felelte. (...) - Ahogy telik a nap, egyre több ruhát veszek fel. Egy órával ezelőtt kellett volna jönnöd.
Rámeredtem.
- És nem vagyok betépve. Bánt, hogy megkérdezted. - Nem tűnt sértődöttnek.

Aztán pedig így:

A gondolataim az ütemek közötti villanások,
egy:
a tenyerem Cole hasán
két:
az összeütköző csipőnk
hár':
Cole nevet
négy:
egy emberré válunk

A 4. helyezettem:

Forever. Negyedik fejezet. Cole azokról az üzenetekről flashbackel, amit az elmúlt hetekben hagyott Isabelnek. Például ezt az üzenetet:

Szia, Isabel Culpeper. Az ágyamon fekszem, nézem a mennyezetet. Majdnem meztelen vagyok. Éppen... anyádra gondolok. Hívj fel!

És ezt:

Bárcsak felvennéd!

A 3. helyezettem:

Linger. Tizenkettedik fejezet. A nagy találkozás.

- Szia. Bocs. Meztelen vagyok.
- Nagyon örvendek. Isabel vagyok - mondta. - Mit csinálsz a házamban?

A 2. helyezettem:

Forever. Harmincnegyedik fejezet. Cole és Isabel nagyon igazi csókja. És ez a mondat, ez a mondat...

– Így csókolnálak, ha szeretnélek.

Ugye arról van szó, amikor Isabel megkérdezi, hogy őt vajon lehet-e szeretni. Erre Cole megcsókolja őt. Valahogy így:

Nem olyan csók volt, mint először, nem az az éhes, vágyakozó, kétségbeesett csók. Nem hasonlított egyetlen csókra sem életemben. Olyan lágy volt, akár egy csók emléke, olyan óvatos, mintha csak az ujjaival simította volna végig az ajkaimat. A szám kinyílt és mozdulatlanná vált. Nagyon csendes volt, suttogás, nem kiáltás. Cole keze megérintette a nyakamat, a hüvelykujja az állkapcsom alatti bőrhöz simult. Nem azt mondta az érintés: Több kell. Azt mondta: Ezt akarom. 

És aztán elhangzik az a bizonyos mondat - ami annyira Cole-os szerelmi vallomás, hogy elmondani nem tudom.

Az 1. helyezettem:

Forever. Negyvenötödik fejezet. Labor.

Megnézhetjük az összes csókunkat az első pillanattól fogva, hogy először találkoztunk, mikroszkóp alá tehetjük őket, és elég biztos vagyok abban, hogy mit látnánk. Még egy szakértő sem venne észre sok mindent az elsőn, de a következővel elkezdődött valami – számfeletti, könnyedén elpusztítható –, aztán több és még több, míg végül elérünk ehhez, amit még a gyakorlatlan szem is észrevesz. Annak bizonyítéka volt ez a csók, hogy valószínűleg sosem gyógyulunk ki egymásból, de talán meg tudjuk akadályozni, hogy belehaljunk. 

A könyv egyik legzseniálisabb leírása ez a mikroszkópos hasonlattal. Mert egy laborban vannak, és épp most fedezték fel a mikroszkóp alatt, hogyan néz ki a farkaskórság. És úristen, ezen kívül is még annyi minden szeretnivaló van ebben a jelenetben...! Cole beállása a vérző ujjával, ahogy bebújnak az asztal alá, ahol nem kéne, de mégis csókolózni kezdenek, aztán Cole nevetése... A Sinnerig ez a legárulkodóbb jelenet, amit arról kapunk, ők ketten hogyan néznének ki egy kapcsolatban.