Random elmélkedés: Író vs. Olvasó?




Évek óta ott motoszkál bennem, hogy szeretnék a fanficekről valamilyen formában írni. Nem igazán tudtam, hogy a jogi oldalát elemezzem a dolognak, vagy írástechnikai szempontból nézzem, miben segíthet fejlődni a fanficírás. Szóval tényleg évekig csak ültem a véleményemen, és végül semmiről sem írtam, míg most egy tumblrön kirobbant, mini-botrány vett rá végül is arra, hogy ha csak egyetlen kérdéskörét, de megvizsgáljam a fanficeknek. Oké, igazából éppen csak érintem a fanfictionöket...

A mini-botrány amúgy A hollófiúk (TRC) fandomban zajlott, de igazából ez a mondanivalóm szempontjából lényegtelen. (Akit valamiért mégis érdekelné, mi történt, annak leírom kommentben.) Mindenesetre a csomópontja a vitának az, hogy egy olvasó, fanficíró mennyire szabadon értelmezheti az adott karaktert, és ebbe az írónak mennyi beleszólása van.

Szerintem a kérdésnek két végpontja van. Az egyik: a karakterek, ahogy az egész könyv, az íróé, csak neki van joga elemezni a cselekedeteiket. (Oké, valószínűleg ezt a végletet nem sokan képviselik, elvégre minden kritika a könyvről egyfajta értelmezés, irodalomórán is műveket elemzünk, és nem feltétlenül ugyanazt látjuk, mint az író.) A másik: „Köszi, hogy megalkottad a karaktert, innentől átvesszük.” (Ez az említett TRC-konfliktusban tényleg elhangzott.) Ez az én értelmezésem szerint azt jelentené, hogy az író, miután befejezte a könyvet, utána szépen takarodjon el a karakterek közeléből, ne akarjon véleményt mondani róluk, egyáltalán ne is beszéljen a könyvről. Remélem, ezt az álláspontot sem sokan osztják, mert ez finoman szólva is tiszteletlen az íróval szemben.

John Green mondott nemegyszer olyasmit, hogy miután ő befejezte a regényt, utána már nincs joga megmondani az olvasóinak, hogy erről vagy arról mit gondoljanak. Hogy ez miért nem azonos a másik véglettel?

Mert egyrészt az író mondta, nem az olvasó. Ő ment ki a szobából, nem én vágtam az arcába az ajtót.
Másrészt ahhoz nincs joga, hogy az olvasóknak megmondja, mit gondoljanak. De az nem ugyanaz azzal, hogy elmondja, ő mit gondol. Ettől te még persze gondolhatod másképp, ha nem mond ellent a szövegnek, az hasonlóan érvényes interpretáció, mint az íróé. Nyilván, az írás arról szól, hogy az író a fejében lévő képet átültesse az olvasó fejébe, így elméletben egy jól megírt könyvet ugyanúgy értelmez az író és az olvasó. Elméletben az is igaz viszont, hogy egy jó könyv nem fekete-fehéren állít neked valamit, hanem a mondanivalót a sorok közé rejti. Szóval minden könyv minden részletét egészen biztosan nem fogja ugyanúgy látni mindenki, akármilyen ügyesen mozgatja az író a dolgokat a saját fejéből a tiédbe.

Nekem igazából tetszik John Green hozzáállása. Egy könyv önmagában állja meg a helyét, önmaga mondja el, amit akar. Az író ugyanis nem állhat mindenki válla fölött, hogy mutogassa, ez meg ez mit jelent. Ugyanakkor, ahogy írtam, vannak olyan részletek, amik különböző módon is értelmezhetők, helyzetek, amikről gondolhatjuk ezt is, azt is – mint az életben, nem? Az értelmezés során nem zárhatunk ki persze információkat aszerint, hogy mi tetszik nekünk és mi nem, de az már egyénfüggő, hogy kinek melyik információ lesz hangsúlyosabb. Ha már TRC, és a vitát nem érintve, van egy Adam nevű szereplő. Lehet őt árulónak tartani, vagy seggfejnek, de ugyanígy mondhatjuk, hogy kétségbeesetten ambiciózus, elveszett stb., mindegyik jelző megállja a helyét a szöveg alapján. Az pedig, hogy mi hogyan értékeljük a tetteit, már rajtunk múlik. Szerintem.

És valahol itt kezdődik a fanficek terepe is. De az egész, az olvasás, az értelmezés, a fanficírás mind-mind azon a hatalmas terepen kell, hogy elhelyezkedjen, amit úgy hívunk, „az író tisztelete”. Senki nem hívja így, mert nem tudok helyneveket adni, de a lényeg, azt hiszem, érthető. Mert az a könyv az ő szobája, függetlenül attól, hogy mi, olvasók, fanficírók mit művelünk ott.

(A fenti kép forrása: http://www.naalley.com/2013/11/reader-vs-writer.html. Teljesen másról írt, mint én, de nagyon érdekes poszt, bár aki nem ismeri A beavatott (Divergent) sorozat végét, annak spoileres lehet!)

3 megjegyzés:

  1. Szia, Maggie a kedvenc íróm (szerintem nem kell elmagyaráznom, miért), és engem érdekelne, hogy mi is volt a botrány a TRC körül. Főleg, hogy még csak most jutottam hozzá a második könyvhöz.
    Előre is köszönöm~

    VálaszTörlés
  2. Sziaaa! :)
    Ú, a második rész zseniális. (Ez nem ide tartozott.)
    Hát, hú. Így hogy nem ismered a második részt kicsit nehéz lesz elmagyarázni spoilerek nélkül, de szóval van a második könyvben egy Kavinsky nevű karakter. (Az elsőben is egy mondatra felbukkan amúgy.) Mérgező személyiség, és kész káosz meg 18-as beszólás, szóval nem csoda, hogy az olvasók egy hányada oda meg vissza van érte. xD A tumblr jó része a róla szóló fanfictionökkel és fanartokkal van tele, és volt egy idézet, ami gyakran felbukkant ezekben. Ez nem könyvbeli idézet, hanem egy amerikai költőé, és Maggie leírta a félreértések elkerülése végett, hogy ez tényleg nem tőle van. Plusz megjegyezte, hogy Kavinskyt mennyire nem látja olyan karakternek, aki verseket idézne. Ezen a rajongók felháborodtak, hogy hogy mondhat ilyet, ezzel porig alázta az összes írót és művészt, akik szerint meg igen, stb. Közben Maggie felhívott mindenkit, hogy mert valakinek más a véleménye, még a tagek között se támadjuk őt. Néhányan felvetették, hogy Maggie is gyakran megjegyezget dolgokat a tagekben... Meg ment a sok Kavinsky-imádat. Maggie azt mondta, hogy talán egy nap majd elmondja, mit gondol K-ről, de az nem most lesz, plusz volt egy ilyen mondata: "Ronan has a POV and the store brand does not." Amit kismillióféleképpen lehet érteni, a legtöbbek azt szűrték le belőle, hogy K csak egy tucatalak, aki nem számít, és Maggie utálja. Úgyhogy végül Maggie mégis leírta, hogy K az egyik kedvenc karaktere, plusz felsorolta, milyen canon dolgokat tudunk róla. Erre jött válaszul a posztban idézett mondat, többek között, és hogy egy író ne mondja már rá valamire, ami a könyvben nem egyértelmű (szerintem amúgy az), hogy az márpedig úgy volt. Hát úgy ennyi, mostanra elült a dolog asszem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De egyébként a TRC-fandom elképesztően lelkes a tumblrön. Rengeteg gyönyörű fanart van, és bár csomó fanfic 18-as, tök igényes a stílusuk, és akkor még nem beszéltem a rengeteg karakterelemzős meta posztról. És hát igen, ahhoz hogy ennyire okos és jó dolgokat össze lehessen hozni, rendesen bele kell ásnia az alkotóknak magukat a regényekbe. Így óhatatlanul vannak nézeteltérések. Durvább csak ez volt, meg valamikor pár hónapja a Gansey-rajongók és a Gansey-utálók (nekik nagy része Kavinskyért van oda) ugrottak egymásnak.
      (Gansey-Kavinsky: Igazából Ganseynak csak egy mondata van K-ról, és azt is Ronannek mondja, de nagyrészt ezen az egy mondaton lovagoltak az utálók egész végig.)

      Éééés remélem, sikerült érthetőnek lennem, meg nem-spoileresnek.

      Törlés